Ahogy sétáltam a tenger parton magamba szívtam friss levegőt. A gondolat, hogy nemsoká haza kell mennem szívbemarkoló. Itt annyira tökéletes minden. A nap már lenyugvóban volt a parton még volt pár ember két kisfiú pont mellettem szaladt el fogócskáztak az édesanyjuk kiabált nekik, hogy már ideje haza menni ők kacagva szaladtak felé és egymás ölelve sétáltak el. Gyönyörködve sétáltam végig a parton, amíg meg nem találtam a sziklát ahova már azóta járok amióta eljöttem Miami-ba a bácsikámhoz Rob-hoz. Rob anyám bátyja akire kissé haragszik amiért ilyen messzire költözött tőlünk én viszont odáig vagyok érte félig ő nevelt fel. Édesapám még 4 éves koromban meghalt és anya nem bírta volna se anyagilag se lelkileg.Az egész nyarat itt töltöm már 2 hónapja vagyok nála. Csak ültem és vártam. Lábujjaimat mélyen a homokba fúrtam imádtam ezt az érzést, ahogy azt is ahogy a szél az arcomat fújja, de még jobban vágytam valamire....vagy valakire. Gondolataimból a vállamat simító hatalmas kéz zökkentett ki. Oda hajolt a fülemhez amitől kirázott a hideg.-Hello édes. - suttogta. Gyorsan megfordultam átkaroltam a nyakát és hozzábújtam pipiskedve minél hamarabb meg akartam csókolni ezt ő is észre vette és a combom alá nyúlt felkapott így egy magasságba voltunk és lecsapott a számra.
2 hónappal ezelőtt... Zene... : )
Még csak reggel 6 volt, de én majd kicsattantam az energiától reggeli futásomra készültem, amit már egy hete amióta itt vagyok szigorúan betartok. Felvettem az edzős cuccomat felvettem a futó cipőm és lekaptam az asztalról egy üveg mentes vizet és próbáltam csendben elhagyni a házat mivel Rob csak 8-ra jár dolgozni szóval még alszik ilyenkor. A ház előtt bemelegítettem majd betettem a headset-et a fülembe és elkezdtem futni. Lementem a tengerpartra majd miután rendesen lefárasztottam magam beugrottam a kedvenc kávézómba.
- Szép napot! Mit adhatok? - kérdezte a magas fekete hajú kék szemű srác hatalmas mosollyal az arcán. Hát nem titkok miért a kedvenc kávézóm.
-Egy eszpresszó lesz elvitelre.- mondtam én is egy vigyorral az arcomon.
- Ó szóval a szokásos. - nevetett fel miközben a kávémat készítette. - Látom kedvenc. - én csak bólogattam bár nem tudom mire mert nem tudtam másra koncentrálni csak, hogy milyen jól néz ki a srác. Oda adta a kávét én meg nyújtottam a fiú felé a pénzt mire ő megrázta a fejét.
- Meghívtalak. - mosolygott.
- De...-nyögtem.
- Nincs semmi "de" További kellemes napot várlak holnap reggel is.
- Köszi.- intettem felé miközben fordultam meg és ekkor teljes erőmből valakinek ütköztem aminek a következménye az lett, hogy én a földre vágódtam és sikeresen seggre estem. Viszont az áldozatom sem úszta meg egykönnyen ugyanis ráömlött egy kisebb adag a kávémból a hófehér pólójára mire hangosan felszisszent.
- Baszki nem tudsz figyelni? Ez kurva forró!- nem láttam az arcát mert össze vissza ugrált és próbálta hűteni az égett területet azzal, hogy pólóját ide oda húzgálja. Gyorsan felpattantam és oda mentem hozzá.
- Sajnálom nem direkt volt csak egy pillanatra nem figyeltem és - hadonásztam nem is figyelve a fiúra szerintem bolondnak nézhetett, ahogy próbáltam eljátszani az előbbi szituációt - akkor te kinyitottad az ajtót én meg pont beléd szaladtam most biztos nagyon haragszol, de nézd én se jártam jobban kiömlött majdnem az egész kávém. - néztem mélyen bele a műanyag poharamba még mindig nem nézve az idegenre. Kicsit tartottam a dühétől lehet azért nem. Hallottam, hogy egy aprót alig hallgatóan felnevet. Erre felkaptam a fejem, de ő egyből el fordította az övét így csak kissé göndör barna haját láthattam és magas alakját. Egy kék pulcsi volt rajta ami ki volt cipzározva alatta pedig a kávéfoltos fehér póló fekete farmer viselt. Megköszörülte a torkát és ellépet előlem.
- Megbocsátva. - mondta nekem háttal állva. Egy vállrándítással elintéztem megfordultam és kisétáltam az üzletből.
Nagyon jó! Gyorsan kövit!
VálaszTörlésNoncsy :*